дапрызыўні́к
Verbum
анлайнавы слоўнікдапрызы́ўны vórmilitärisch;
дапрызы́ўная падрыхто́ўка vórmilitärische Áusbildung
дапуска́нне
дапуска́цца
1. (мець дазвол рабіць што
2. (дазваляцца) zúgelassen* [gestáttet, erláubt] wérden; genéhmigt wérden (
дапуска́ць, дапусці́ць
1. (даць дазвол) zúlassen*
2. (палічыць за магчымае) ánnehmen*
3. (прыладзіць, падагнаць) ánpassen
дапуска́ць памы́лку éinen Féhler máchen;
◊ дапу́сцім, што… ángenommen, dass…;
гэ́тага не́льга дапуска́ць das kann [darf] man nicht zúlassen
дапускны́ Zúlassungs
дапушча́льна
дапушча́льнасць
1. (дазвол) Zúlassung
2. (меркаванне, здагадка) Ánnehmbarkeit
3. (цярпімасць, ніштаватасць) Náchsicht
4.
дапушча́льны
1. (магчымы, дазволены) zúlässig; erláubt; möglich; státthaft; gestáttet;
2. (цярпімы) erträglich;
гэ́та яшчэ́ дапушча́льна das ist noch zúlässig; das lässt sich noch ertrágen; das kann man noch áushalten;
у дапушча́льных ме́жах in vertrétbaren Grénzen
дапу́шчаны zúgelassen