засве́дчваць, засве́дчыць
1. bezéugen vt, bestätigen vt; beschéinigen vt (пацвердзіць);
2. (подпіс) begláubigen vt; beúrkunden vt; (асобу) identifizíeren vt
засвіста́ць pféifen vi, vt, ánfangen* zu pféifen
засво́ены
1. begríffen, erlérnt;
2. біял áufgenommen, assimilíert; verdáut (пра страву)
засво́іць behálten* vt; sich (D) áneignen; sich (D) zu éigen máchen; (er)lérnen vt, sich (D) éinprägen (вывучыць); sich (D) ángewöhnen (звычку і г. д.);
2. (страву) verdáuen vt
засво́йванне н
1. Áneignung f -, Erlérnung f -;
2. біял Áufnahme f -, Assimilatión f -; Verdáuung f -(стравы)
засвяці́ццаI áufleuchten vi (s, h), erglänzen vi (s, h), áufstrahlen vi (s, h)
засвяці́ццаII фота зал. стан (verséhentlich) belíchtet wérden
засвяці́ццаIII разм sich öffentlich bemérkbar máchen, öffentlich bemérkbar wérden
засвяці́цьI (запаліць) ánzünden vt, ánstecken vt