vórbehaltlich
~ des Éinspruchs пакіда́ючы за сабо́й пра́ва пратэ́сту
vórbehaltlich
~ des Éinspruchs пакіда́ючы за сабо́й пра́ва пратэ́сту
vórbehaltlos
vorbéi
~ sein (пра)міна́ць;
es ist ~! (усё) ско́нчана!;
~ ist ~! што было́, то́е сплыло́!
vorbei=
vorbéigehen
1) (an
3) прахо́дзіць, міна́ць (пра небяспеку)
Vorbéigehen:
im ~ мімахо́дзь, між і́ншым
vorbéikommen
nicht ~ können не мець магчы́масці прайсці́;
er kann hier ~ ён мо́жа тут прайсці́; (bei
vorbéikönnen
er kann hier (nicht) vorbéi ён (не) мо́жа тут прайсці́
vorbéilassen
Vorbéimarsch