адухаві́ць, адухаўля́ць
1. (духоўна ўзвысіць) vergéistigen
2. (жывёл, прыроду) géistige Fähigkeiten zúsprechen* (што
адухаві́ць, адухаўля́ць
1. (духоўна ўзвысіць) vergéistigen
2. (жывёл, прыроду) géistige Fähigkeiten zúsprechen* (што
адухо́ўленасць
адухо́ўлены vergéistigt; durchgéistigt; von édler Begéisterung durchdrúngen
адушаві́ць beséelen
адушаўлёнасць
адушаўлёны
адушаўлёны назо́ўнік belébtes Súbstantiv