святы́ня ж. Héiligtum n -s, -tümer
свяце́йшы állerheiligst;
Свяце́йшы айце́ц der állerheiligste Váter (папа рымскі)
свяці́ла н.
1. астр. (нябеснае) Hímmelskörper m -s, -; Hímmelslicht n -(e)s (пра сонца);
дзённае свяці́ла паэт. die Sónne;
2. перан. Prominénte (sub) m -n, -n
свяці́льнік м., свяці́льня ж.
1. Léuchte f -, -n; Beleuchtungskörper m -s, -;
2. (алейны каганец) Öllämpchen n -s, -, Féttlämpchen n
свяці́льны Leucht-;
свяці́льны газ Léuchtgas n -es
свяці́цца léuchten vi; schéinen* vi (ззяць); glänzen vi, fúnkeln vi (блішчаць); schímmern vi (віднецца)
свяці́цьI
1. léuchten vi, schéinen* vi;
2. (каму-н.) j-m léuchten, j-m das Licht hálten*
свяці́цьII царк. wéihen vt; éinweihen vt, éinsegnen vt
свяшчэ́ннік м. гл. святар
свяшчэ́нны héilig, gehéiligt;
Свяшчэ́ннае Піса́нне die Héilige Schrift;
Свяшчэ́нны саю́з гіст. die Héilige Alliánz