ця́міць
◊ ця́міць, у чым спра́ва ≅ den Bráten ríechen*
ця́міць
◊ ця́міць, у чым спра́ва ≅ den Bráten ríechen*
ця́млівасць
ця́млівы
цямля́к
цямне́й
цямне́цца dúnkeln
цямне́ць
1. dúnkel wérden;
у мяне́ цямне́цье ў вача́х mir wird Schwarz vor Augen;
2.
цямне́цье es dämmert, es wird dúnkel
цямні́ца
цямні́ць
цямно́:
ад цямна́ да цямна́ von früh bis spät