прыня́ты
1. (узяты) ángenommen, áufgenommen;
прыня́ты да ўва́гі in Betrácht gezógen;
прыня́ты на слу́жбу in den Dienst áufgenommen; éingestellt;
прыня́ты пара́дак die éingeführte Órdnung;
2. (заведзены) üblich, gebräuchlich;
гэ́та прыня́та so ist es üblich, das ist Brauch;
тут прыня́та, у нас прыня́та hier ist es Sitte, hier ist es üblich
прыня́цца (пра расліны) Wúrzeln fássen [schlágen*]
прыня́цце н
1. (прызначэння і г. д.) Übernahme f -, Ánnahme f -;
2. (рэзалюцыі і г. д.) Ánnahme f -; Bestätigung f -; Verábschiedung f - (закона);
прыня́цце рашэ́ння Beschlússfassung f -, Ánnahme éines Beschlússes, Fällen éiner Entschéidung;
прыня́цце мер Ergréifung von Máßnahmen;
прыня́цце прыся́гі юрыд die Ábnahme éines Éides; вайск die Áblegung éines Éides
пры́павесць ж літ Gléichnis n -ses, -se, Parábel f -, -n
прыпадабня́цца
1. ähnlich wérden; gléichen* vi;
2. лінгв sich assimilíeren
прыпа́дак м тс мед Ánfall m -(e)s, -fälle; перан Áusbruch m (e)s, -brüche, Ánwandlung f -, -en;
сардэ́чны прыпа́дак Hérzanfall m;
прыпа́дак шале́нства Wútanfall m;
прыпа́дак лю́тасці ein Ánfall von Raseréi, Tóbsuchts¦anfall m;
прыпа́дак сме́ху Láchanfall m
прыпада́ць
1. (туліцца) sich drücken, sich schmíegen (да чаго-н an A);
прыпада́ да зямлі́ sich zu Bóden wérfen*;
2. (супадаць з чым-н) fállen* vi (s), kómmen* vi (s) (auf A);
свабо́дны дзень прыпада́е на… der fréie Tag fällt [kommt] auf…;
3. (дастацца) zúfallen* vi (s), zutéil wérden (пра шчасце, гонар і г. д.);
прыпада́ць на до́лю каму-н j-m zutéil wérden
прыпадня́цца sich (ein wénig) erhében*, áufstehen* vi (s); sich (ein wénig) áufrichten (выпрастацца); áufsitzen* vi (s) (з ляжачага становішча);
прыпадня́цца на ды́бачкі [па́льчыкі] sich auf die Zéhenspitzen stéllen
прыпадня́ць (ein wénig) áufheben* vt; (ein wénig) empórheben* vt; lüften vt (капялюш);
прыпадня́ць што-н з зямлі́ etwas vom Bóden áufheben*