kláppen I
1) ля́паць, сту́каць
2)
es klappt усё ідзе́ на лад
kláppen I
1) ля́паць, сту́каць
2)
es klappt усё ідзе́ на лад
kláppen II
in die Höhe ~ адкрыва́ць, падыма́ць, адкі́дваць (накрыўку, каўнер
der Dieb wúrde gekláppt зло́дзея схапі́лі
Klápper
kláppern
Klápperschlange
Klápperstorch
Kláppfenster
Kláppmesser
klápprig, klápperig
1) які́ гру́кае [сту́кае]; брынклі́вы
2) ляда́(ш)чы, сла́бы
Kláppsitz