бязвы́хадны áusweglos; hóffnungslos, áussichtslos; verzwéifelt (роспачны);
тра́піць у бязвы́хаднае стано́вішча in éine áusweglose Láge [in die Klémme (
бязвы́хадны áusweglos; hóffnungslos, áussichtslos; verzwéifelt (роспачны);
тра́піць у бязвы́хаднае стано́вішча in éine áusweglose Láge [in die Klémme (
бязглу́здасць
бязглу́зды
1. (неразумны, бесталковы) verständnislos, begríffsstutzig, stúmpfsinnig;
2. (пазбаўлены сэнсу, недарэчны) wirr, únverständlich
бязгрэ́шнасць
бязгрэ́шны
1. (маральна чысты) óhne Sünde, schúldlos, únschuldig;
2. (чысты) rein, mákellos
бязгу́чна
бязда́рна
бязда́рны únbegabt, únfähig, taléntlos
бяздзе́йна
бяздзе́йнасць