безразва́жны únbesonnen, únbedacht; léichtsinnig (легкадумны);
безразва́жная сме́ласць Verwégenheit
безразва́жны únbesonnen, únbedacht; léichtsinnig (легкадумны);
безразва́жная сме́ласць Verwégenheit
безрука́ўка
безрысо́рны féderlos, úngefedert
безува́жнасць
безува́жны téilnahmslos; gléichgültig
безула́ддзе
безула́дны máchtlos
безумо́ўна
1. únbedingt, völlig absolút;
безумо́ўна сумле́нны чалаве́к ein durch und durch éhrlicher Mensch;
2.
безумо́ўнасць
безумо́ўны
1. (абсалютны, поўны) únbedingt, völlig, absolút;
безумо́ўнае падпарадкава́нне únbedingter Gehórsam;
2. (несумненны) únzweifelhaft