афіцыя́нт
Verbum
анлайнавы слоўнікафіцыя́нтка
афіцэ́р
афіцэ́р генера́льнага шта́ба Generálstäbler
афіцэ́р абавязко́вай слу́жбы aktíver [-vər] Offizíer;
страявы́ афіцэ́р Fróntoffizier
афіцэ́р фло́та Maríneoffizier
афіцэ́рскі Offizíer(
афіцэ́рскі склад Offizíerskorps [-kɔ:r]
афіцэ́рскае зва́нне Offizíersrang
афіцэ́рства
афі́ша
афішава́ць, афішы́раваць zur Schau trágen* [stéllen]
афо́рміцца
1. sich heráusbilden, éndgültige Gestált [Form] ánnehmen*;
2. (выканаць фармальнасці) die Formalitäten erlédigen;
3.:
афо́рміцца на пра́цу éingestellt wérden
афо́рміць
1. (надаць сілу закона) réchtskräftig [réchtsgültig] máchen; in Órdnung bríngen*;
афо́рміць арганізацы́йна organisatórisch régeln;
2. (надаць закончаны выгляд) áusgestalten
3. (прыняць на працу) éinstellen
афо́рт