любі́мы
мая любі́мая стра́ва mein Léibgericht;
◊ наступі́ць на любі́мы мазо́ль
любі́мы
мая любі́мая стра́ва mein Léibgericht;
◊ наступі́ць на любі́мы мазо́ль
любі́цца (einánder) líeben
любі́ць
1. líeben
◊ хто каго́ лю́біць, той таго́ чу́біць ́≅ die sich bei Táge zánken, lécken sich bei Nacht;
2. (мець схільнасць да каго
я не люблю́ яго́ ich mag ihn nicht;
я не люблю́ гэ́тай стра́вы ich mag díeses Éssen [Gerícht] nicht;
я люблю́ чыта́ць ich lése gern;
я люблю́ я́блыкі ich mag gern Äpfel;
я люблю́, калі … ich hábe es gern [ich mag es, es gefällt mir], wenn…
Лю́блін
Любля́на
любо́ў
любо́ў да радзі́мы die Líebe zum Váterland [zur Héimat];
гэ́та мая стара́я любо́ў das ist éine álte Líebe von mir; das ist méine alte Flámme;
◊ стара́я любо́ў не ржаве́е álte Líebe róstet nicht
любо́ўна
любо́ўны Líebes-; líebend, líebevoll;
любо́ўная запі́ска Líebesbriefchen
любо́ўная су́вязь Líebschaft
любо́ўны по́зірк zärtlicher [líebender, líebevoller] Blick
лю́бы
1. (мілы, дарагі) gelíebt;
2.
любы́ (кожны, усякі) jéder, belíebig, x-belíebig; jéder belíebige; jedwéder (
у любы́ час jéderzeit