кані́на
Verbum
анлайнавы слоўніккані́стра
каніфо́ль
каніце́ль
1. (залатая, сярэбраная нітка) Kantílle
2.
◊ цягну́ць каніце́ль (herúm)trödeln
кані́чны kónisch, kégelförmig, Kégel-
канкрэ́тны konkrét;
канкрэ́тны пры́клад konkrétes Béispiel;
канкрэ́тны вы́нік gréifbares Resultát
канкрэтызава́ць konkretisíeren
канкурэ́нт
перамагчы́ канкурэ́нта den Konkurrénten [die Konkurrénz] übertrúmpfen
канкурэнтназдо́льны konkurrénzfähig
канкурэ́нцыя
свабо́дная канкурэ́нцыя fréier Wéttbewerb;
сумле́нная канкурэ́нцыя láuterer Wéttbewerb;
па-за канкурэ́нцыяй áußer Konkurrénz; konkurrénzlos;
вытры́мліваць канкурэ́нцыю sich gegen die Konkurrénz beháupten, der Konkurrénz stándhalten